A HORGÁSZ EGYESÜLETEK
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK
ETIKAI KÓDEXE

I.    Fejezet

 

  1. BEVEZETÉS

A Horgász Egyesületek BAZ. Megyei Szövetség (továbbiakban: Szövetség) Etikai Kódexet (továbbiakban: Kódex) hoz létre és alkalmaz abból a célból, hogy ezzel is segítse elő a horgászati kultúra színvonalának, a horgászat társadalmi megítélésének növelését, az etikus magatartás érvényesülését, a horgászat sportként való elfogadtatásához szükséges szilárd etikai alapok megteremtését.

A Kódex útmutatás, az érintettekkel szemben támasztott erkölcsi követelményrendszer, amely a horgászvizeinken történő horgászat érdekeinek megfelelő, erkölcsösnek, követendőnek valamint elfogadhatatlannak, elitélendőnek tartott magatartási normákat fogalmazza meg.

Döntőnek tekintjük a normák önkéntes betartását. A Kódex annak kinyilatkoztatása, hogy Szövetségünk elnöksége, testületei, alkalmazottai önként vállalják és következetesen törekszenek a benne foglaltak betartására.

A Kódex tartalma egyaránt kiterjed a horgászmozgalomban és a horgászat során tanúsítandó magatartásokra, viselkedési szabályokra.

A jogszabályok és a Szövetség határozatai mellett az erkölcsi normák együttesen érvényesülnek. Ha valamely ügyre jogszabályok és a Szövetség normái nem rendelkeznek, akkor a Kódex normái szerint kell eljárni.

Szövetségünk deklarálja az erkölcsös magatartás elsődlegességét. A jogszabály, illetve írott norma által kifejezetten nem tiltott, azzal

nem ellentétes magatartás is lehet elitélendő, etikátlannak minősíthető.

A Kódex megalkotásával kapcsolódni kívánunk a MOHOSZ etikai kódexéhez is.

II.      Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

II/1. A Kódex által alkalmazott fogalmak:

erkölcs: emberi magatartást szabályozó, jogszabályokban nem szabályozott elvek és normák önkéntesen elfogadott összessége,

etika: erkölccsel foglalkozó tudomány,

etikai kódex: elfogadott erkölcsi normák, viselkedésminták leírt gyűjteménye,

etikai vétség: az Etikai Kódexben leírt követendő erkölcsi követelménnyel ellentétes, illetve a horgász etikát sértő, etikai vétségként megfogalmazott magatartás, amely etikai felelősségre vonást alapoz meg,

etikai eljárás: az etikai szabályok megsértése, elbírálása, e szabályok betartása, értelmezése, alkalmazása során lefolytatott eljárás.

 

II/2. Az erkölcsi követelmények

 

A tisztségviselő emelt szintű etikus magatartással példát mutat a horgászmozgalom más résztvevői részére, ennek során;

 

  1. A vállalt tisztségéből adódó kötelezettségeit maradéktalanul a tőle elvárható, legjobb tudással, gondossággal teljesíti. Lelkiismeretesen, szakszerűen, kölcsönös együttműködés szellemében, jóhiszeműen jár el, nem él vissza tisztségével.

  2. A határozatok előkészítésben, meghozatalában és végrehajtásában kezdeményezően, tevékenyen vesz részt, a döntéskor kifejtheti külön véleményét, utána viszont köteles képviseli a meghozott döntést.

  3. A tőle elvárhatóan fellép a Szövetség működését zavaró magatartás, a normák megsértőivel szemben.

  4. Tisztségéből adódóan úgy képviseli a Szövetséget, hogy azzal erősíti a Szövetség tekintélyét, elismertségét, annak érdekeit, az arra illetékes fórumokon csak hatáskörében és illetékességében jár el, így nyilvánít véleményt a Szövetségről, előremutatóan kritizál,

  5. Eleget tesz a Szövetség működéséhez szükséges együttműködési kötelezettségének, teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségeit.

  6. Betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot.

  7. Tisztségét nem használhatja ki anyagi vagy más előny megszerzésére.

  8. Betartja az Egyesület működéséhez fűződő üzleti titoktartási és adatkezelési szabályokat, kerüli a jól értesültség látszatát.

 

II/3. Az egyesületeink a Szövetség szerves alkotóelemei, ennek megfelelően tisztségviselőiken, illetve irányító szerveiken keresztül;

 

  1. Kötelezettségszerűen betartják a jogszabályokat, elfogadják és érvényesítik a Kódex normáit.

  2. Elfogadják és képviselik a Szövetség, irányító szerveinek a döntéseit, a szabályzatokat, azoknak érvényt szereznek, akkor is, ha képviselői azokkal a döntés előtt nem értettek egyet.

  3. Betartják a Szövetséggel és egymással kötött megállapodásokat, akkor is, ha számára nem jár kifejezett előnyökkel.

  4. Gondoskodnak a színvonalas, demokratikus egyesületi életről, az egyesületi fórumainak legitim működtetéséről.

  5. Folyamatosan tájékoztatják a Szövetséget és egymást mindazokban a kérdésekben, amelyek elősegíthetik a működést, a horgászat feltételek javulását.

  6. Segítik egymás működését tapasztalataik átadásával, baráti, sporttársi együttműködésre törekedve.

  7. Az egyesület amennyiben egy másik egyesület működésével kapcsolatos hiányosságot, szabálytalanságot tapasztal, először az érintett egyesülettel köteles egyeztetni, és ha az egyeztetés nem vezet eredményre, abban az esetben fordulhat a Szövetséghez, valamint más Szövetségen kívüli szervhez.

  8. A Szövetség belső rendelkezéseiről, a horgászmozgalom valamennyi fontos kérdéseiről a valóságnak megfelelően tájékoztassák tagságukat.

  9. A Szövetség gondoskodik a szabályok ellen vétők felelősségének megállapításáról,

  10. törekszenek elvi alapokon nyugvó kapcsolatrendszer kiépítésére, vitás esetben döntést javasolnak az erre hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek.

  11. Az egyesületek tagjai, kezdeményezően, tevékenyen részt vesznek az egyesületi életben, más vízterületen folytatott horgászat esetén is betartják a Kódex rendelkezéseit, azonos módon viselkednek, mint az egyesület horgászvizein, a vendéghorgászokkal együtt betartják a kódexben rájuk vonatkozó rendelkezéseket, a horgászatra vonatkozó szabályokat.

  12. Sporthorgászhoz, a MOHOSZ tagjához méltó magatartást tanúsít.

  13. Betartja a társadalmi együttélés szabályait, tiszteletben tartják a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot.

  14. Tudását megosztja horgásztársaival, tanítja és neveli a horgász utánpótlást.

  15. Betartja és a tőle elvárhatóan betartatja az országos és helyi horgászrendet.

  16. Felelősséget érez a vízterületen vendégei, a vendéghorgászok etikus magatartásáért, indokolt esetben megteszi a tőle elvárható intézkedéseket, beavatkozik az etikus magatartás tanúsítása érdekében.

  17. Kíméletesen bánik a megfogott hallal, óvja és védi a halállományt, nem kínozza a kártékonynak ítélt halat sem, megfelelő körülmények között tartja a megfogott halat, vagy kíméletesen pusztítja el.

  18. Horgászhelyét érkezési sorrendben, csendben foglalja el, nem formál jogot előnyökre, nem zavarja a környezetükben tartózkodókat, horgásztársaival, az érdeklődőkkel udvarias, barátságos magatartást tanúsít, szemetes horgászhelyen horgászatot nem kezd meg, a horgászhelyet a horgászat befejeztével tisztán hagyja el.

  19. Elvárható módon betartatja az etetési szabályokat.

  20. Óvja és védi a természetet, minimális beavatkozásra törekszik, nem károsítja a növényzetet, a vízpartot, a tőle elvárhatóan fellép azok károsítói, és a túlzott környezetterhelés ellen, megteszi a szükséges bejelentést.

  21. Nem zavarja meg, az élővilág természetes rendjét, az állatok életterét, ha azok zavarják horgászatát, helyet változtat.

  22. Szövetségünk tagjai elfogadják azt az elvet, hogy egy adott vízre kiírt pályázat esetén a korábbi haszonbérlőnek elő bérleti joga van, és csak abban az esetben ad be pályázatot a kiírt vízre, ha a korábbi haszonbérlő nem kíván pályázni.

 

II/4. Etikai vétséget követ el, aki;

 

  1. A valóságnak nem megfelelő nyilatkozattal, alaptalan információ tényként történő közlésével, nyilvánosságra hozatalával vagy más módon, olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas az egyesület vagy vele együttműködő harmadik személy személyiségi jogainak, jó hírnevének megsértésére.

  2. Másokkal kapcsolatosan alaptalanul a sporthorgászattal vagy a Szövetség működésével kapcsolatosan etikai vétség, szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésére utaló tényt állít, híresztel, vagy erre utaló magatartást tanúsít.

  3. Nem óvja a Szövetség vagyonát, a Szövetségnek szándékosan vagy súlyos gondatlansággal anyagi vagy erkölcsi kárt okoz.

  4. A rábízott, közösségi használatra szolgáló Szövetségi vagyontárgy rendeltetésellenesen, kizárólagos saját célra vesz igénybe, más jogosultak használati lehetőségeit korlátozza.

  5. Megtévesztő, hírnévrontó, vagy olyan propaganda, reklámtevékenységet folytat, amely a Szövetséget nem a valóságnak megfelelően mutatja be, másokat hamis információk adásával, hiányos tájékoztatással megtéveszt.

 

III.     Fejezet

 

AZ ETIKAI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

 

III/1. Az etikai ügyekben eljáró szerv hatásköre

 

Általános hatáskörrel az elnökség rendelkezik, aki eljár Szövetség tagjai ügyében.

Kivételes hatáskörben a Közgyűlés jár el, ha az eljárás alá von személyt, a Szövetség - Alapszabályban meghatározott - valamely tisztségviselője.

Több etikai vétség egy eljárás keretén belül is elbírálható.

Az etikai eljáráshoz kapcsolódó ügykezelési, iratkezelési feladatokat a Szövetség elnöke látja el.

 

III/2. Az etikai ügyekben eljáró szervek illetékessége

 

III/2.1 Az összeférhetetlenség

 

Etikai eljárásban nem járhat el a döntéshozatalban illetve nem vehet részt, aki az ügyben érintett személy;

  1. Közeli hozzátartozója (a házastárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; valamint a testvér házastársa, az élettárs és a jegyes).

  2. Aki az ügyben tanú, szakkérdésben állásfoglalásra felkért személy.

  3. Aki személyi-, vagyoni érdekeltség, vagy egyéb ok miatt elfogult, az eljárás alá vont személlyel munkaviszonyban, üzleti kapcsolatban, más szerződéses kapcsolatban áll vagy a cselekmény idején állt.

  4. Akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható.

  5. Az összeférhetetlenségi okot az érintett személy köteles haladéktalanul bejelenteni a Szövetség elnökének, ezt követően a további eljárásban nem vehet részt.

  6. Az etikai vétséget kivizsgáló elnök is a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi okokat az eljáró szervnek köteles bejelenteni, ekkor az eljáró szerv dönt az ügyben tartott ülés levezető elnökének személyéről.

  7. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet, az ügyben az eljáró szervezet határoz, döntéséig a kizárási okkal érintett személy azt követően, hogy a bejelentés tudomására jutott, az eljárásban nem vehet részt.

 

III/3. Az etikai eljárás megindítása

 

III/3.1 Etikai eljárást kezdeményezhet;

 

  1. A Szövetség bármely tagja, a Szövetség bármely választott testülete vagy tisztségviselője, és a halőrök.

  2. Hatóság vagy más szervezet, illetve személy.

  3. Az eljárás kezdeményezhető a Szövetség elnökének címzett, illetve az elnökséghez benyújtott írásbeli kérelemmel, amely tartalmazza az érintett(ek) adatait, az ügy megítéléséhez szükséges jelentős adatokat, információkat, tényeket, bizonyítékokat.

 

III/3.2. A Szövetség elnöke érkezéstől számított 15 napon belül:

 

  1. Hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt, ha megítélése szerint az irat tartalma nem felel meg az eljárás elrendelés követelményeinek.

 

III/3.3 Az etikai eljárás megindítása

 

  1. Elrendeli az etikai eljárást, ha a bejelentés minden lényeges adatot tartalmaz, az ügyintéző szervezeten keresztül intézkedik az érintettek értesítéséről, felkéri azokat nyilatkozattételre, azzal, hogy válasziratuk hiánya nem gátolja az eljárást, szóban is nyilatkozhat.

  2. Átteszi az ügyet a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező szervnek, ha az elnökség hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg.

  3. Nem rendeli el az eljárást, és erről értesíti a bejelentőt, ha a kifogásolt magatartás nem etikai vétség, vagy az elkövetéstől számított 1 év eltelt.

  4. Köteles az eljárást elrendelni, ha a Szövetség bármely vezető testülete, vagy tagjainak 2/3 része kezdeményezte.

  5. Elrendelheti az eljárást határidőtől függetlenül általános jelentőségű ügyben, de ebben az esetben szankció nem feltétlenül kerül megállapításra.

 

III/3.4 Az etikai eljárás lefolytatása

 

  1. Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt más – különösen állami - szervezet is folytat eljárást, az etikai eljárás attól függetlenül lefolytatható.

  2. A más Szövetség hatáskörébe tartozó ügyben saját eljárási szabály szerint járnak el.

  3. Az eljárás alá vont személy gondoskodhat képviseletéről, egyszerű írásos megbízás formájában. Amennyiben ez szervezet, akkor képviseleti jogával rendelkező, és ezt igazoló vezetője járhat el nevében.

 

III/3.5 A vizsgálóbiztos

 

  1. A Szövetség elnöke jelöli az elnökség tagjai közül az ügy tárgya szerinti ismeretük, alapján az ügyben eljáró etikai vizsgáló biztosokat, megítélése szerint bonyolultabb ügyekben az elnökség legalább három tagját.

  2. A vizsgáló biztosok az elnökség nevében eljárva, folytatják le a bizonyítást, amelynek során megállapítják a tényállást, állásfoglalásokat-, adatokat- és bizonyítékokat szereznek be, ennek érdekében.

  3. Kötelesek meghallgatni a feleket, az eljárás alá vontat, vagy szervezet esetében annak képviselőjét.

  4. Az eljárást kezdeményezőtől további adatokat, információkat kérhetnek.

  5. Helyszínt, iratotokat, tárgyakat birtokosának engedélyével megtekinthetnek.

  6. Az ügyben érdemi adatokkal rendelkezőket tanúként, illetve szakértelemmel rendelkező személyeket meghallgathatnak.

  7. A meghallgatásokról a vizsgálóbiztosok jegyzőkönyvet készítenek, amely tartalmazza a meghallgatás helyét, idejét, a jelen lévőket, a meghallgatott személy nyilatkozatait, a feltett kérdéseket és az arra adott válaszokat, a jelen lévők hitelesítő aláírását.

  8. A szükséges állásfoglalás, a kölcsönös egyetértés kialakítása céljából megoldható az érintett felek együttes meghallgatása, véleményeik ütköztetése, kölcsönös kifejtése. Ennek során a résztvevőknek különös figyelemmel kell lenniük az etikus magatartási követelményekre. Indokolt esetben a bizottság előzetes egyetértésével a meghallgatások a bizottság ülésén történhetnek meg.

  9. A vizsgáló biztosok a bizonyítás befejezése után a lefolytatott eljárásról összefoglaló jelentést készítenek, amelyet az elnökség rendkívüli ülésén tárgyalja meg.

 

III/3.6 A jelentés tartalmazza;

 

  1. Az egyes eljárási cselekmények leírását.

  2. A bizonyítási eljárás eredményét.

  3. A vizsgálóbiztosok javaslatát az eljárás befejezésére, a határozatra és a szankcióra.

 

III/4. Az elnökség

 

III/4.1. Az elnök tanulmányozza a vizsgálóbiztos(ok) előterjesztését, ennek alapján;

 

  1. Intézkedik hiányok pótlására, a bizonyítás kiegészítésére.

  2. Az írásos anyag megküldésével összehívja az elnökséget.

  3. Indokolt esetben meghívja az ügyben érintetteket.

  4. Meghívása alapján tanácskozási joggal biztosítja más érdekeltek részvételét.

  5. Az elnökség ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. Lehetőség szerint egy ülés keretén belül történjen meg az ügy lezárása.

  6. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége - köztük a vizsgálóbiztosok egyike feltétlen- jelen van.

  7. Az ülés megtartását nem akadályozza a szabályszerűen értesített és meghívott személy távolléte.

  8. A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést kell tartani az elnökség tagjai egyszerű szótöbbségen alapuló döntése esetén.

  9. Az ülésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a nyilatkozatokat, az elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesítő aláírását.

  10. Az ülést az elnök nyitja meg, a határozatképesség megállapítása után ismerteti a napirendet.

  11. A vizsgálóbiztos ismerteti az ügyet, indokolt esetben meghallgathatóak az érdekelt felek, tanúk, a szakértelemmel rendelkező személyek, a tényállás tisztázása érdekében kérdések tehetők fel.

 

III/4.2. Az etikai vétség határozatának meghozatala

 

  1. Az ügydöntő határozatot az elnökség zárt ülésen hozza meg.

  2. A döntés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik.

  3. A határozat meghozatalakor az elnökség figyelembe veszi az enyhítő és súlyosító körülményeket, a szándékosság vagy gondatlanság fokát, a következményeket.

  4. A határozat rendelkező része tartalmazza az elnökség döntését, indokolása pedig a döntés alapjául szolgáló tényeket és körülményeket.

  5. A határozatot a szövetség elnöke a jelen lévőkkel szóban közli, majd 15 napon belül gondoskodik írásba foglalásáról, és megküldéséről az ügyben érintett, érdekelt felek részére.

  6. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

 

III/4.3. Az elnökség megszünteti az eljárást

 

  1. A cselekmény nem etikai vétség vagy nem az elkövető követte el.

  2. A rendelkezésre álló adatokból az etikai vétség elkövetése nem bizonyítható.

 

III/4.4. Felfüggeszti az eljárást

 

  1. ha az etikai vétség elbírálását más hatóság vagy szervezet előtt folyamatban lévő – különösen büntető, szabálysértési - eljárás eredménye befolyásolja.

  2. Az eljárás alá vont tartósan ismeretlen helyen, külföldön tartózkodik, hosszan tartó betegségben szenved, vagy egyéb alapos okon alapuló akadályoztatása esetén.

 

 

III/5. Az etikai intézkedések

 

III/5.1. A Szövetségi taggal szemben alkalmazható etikai intézkedések;

 

  1. Figyelmeztetés

  2. A határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés

 

III/5.2. A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható etikai intézkedések

 

  1. Figyelmeztetés

  2. A határozat közzétételével nyilvános figyelmeztetés és visszahívás kezdeményezése

 

Az etikai felelősség megállapítása mellett az eljáró szerv az ügyben illetékes hatóságot megkeresheti eljárás kezdeményezése céljából.

 

A határozat közzététele történhet a Szövetség saját kiadványában vagy informatikai hozzáférhetőségének felhasználásával, a tagszervezeteknek megküldéssel, a horgász szaksajtóban, a tömegkommunikáció felhasználásával.

 

 

IV.    Fejezet

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Az Etikai kódexet a Horgász Egyesületek BAZ. Megyei Szövetségég elnöksége a 2017. december 13-án tartott ülése fogadta el.

 

Az Etikai Kódex 2017. december 13. napján lép hatályba.

 

Miskolc, 2017. december 13.

 

 

 

 

dr.Kovács Gy Zoltán

elnök